A test serdülőkori változásai

 

Pubertás, azaz serdülőkor. Sok tizenéves teszi fel magának ebben az életkorban a kérdést: Normálisan fejlődöm?
Sokszor a szülők is bizonytalanok egy korábban, vagy később fejlődő gyermek láttán abban, hogy mi az, ami belefér a normál variánsba, és mikor kell orvoshoz fordulni.

A pubertás az az életszakasz, amikor kialakulnak a másodlagos nemi jelek, és a szervezet felkészül az utódok létrehozására. Ez nem csak testi, hanem lelki változások összessége is, de most csak a fizikai jellemzőkkel fogok foglalkozni.

A serdülés normálisan fiúkban 9-14 éve között, lányokban 8-13 éves kor között zajlik le.
Az agyban található biológiai óra beindul, és az ennek hatására egyre fokozódó mértékben termelődő nemi hormonok kialakítják a jellegzetes testi változásokat. A serdülés normális lefolyásához azonban, nem csak a nemi hormonok szükségesek, szerepet játszanak pl. a pajzsmirigyhormonok, növekedési hormon és a mellékvese kéreg hormonjai is.

A nemi érés stádiumait az orvosok egy skála segítségével határozzák meg. Ez az ún. Tanner-féle táblázat. Ez alapján jól behatárolható, hogy a gyermek melyik serdülési fázisban tart.
A serdülőkor, nem csak a nemi jelleg kialakulását hozza magával, hanem jelentős növekedés is megfigyelhető. A fiúkban a legerőteljesebb növekedés átlagosan 13,5 éves korban figyelhető meg, a lányok pedig 11,5 évesen nőnek a legtöbbet. Ezért is tűnnek kicsinek a lányok mellett a hasonló korú fiúk ebben az életszakaszban.
Fiúkban a serdülés előrehaladtával az izmok egyre jobban fejlődnek, kialakul a férfias testalkat. A hang mélyebbé válik, ami a férfi nemi hormon hatására bekövetkező gégefő megnagyobbodás következménye.
Meg kell említeni, hogy sok serdülő fiúban alakul ki ártalmatlan, többnyire spontán visszafejlődő emlőmegnagyobbodás. Ez a férfi és női nemi hormonok arányának átmeneti eltolódása miatt jön létre. (Férfiakban is képződik női nemi hormon.)
Lányok esetében a serdülőkori felgyorsult növekedés a másodlagos nemi jelleg kialakulása előtt kezdődik meg, és a menses megjelenése után már csak átlag 5 cm-es növekedéssel lehet számolnunk. Változnak a testarányok is, a lányokban a testzsír arány megnövekszik, kerekebb lesz a csípő, nőiesebbek a testkontúrok.
Ultrahangos vizsgálatokkal követhető a méh és a petefészkek fejlődése, majd átlagosan 12,5 évesen jelentkezik az elő menses.
A serdülés lefolyása néha eltérhet az itt leírtaktól.
Korai nemi érésről lányokban akkor beszélünk, ha a pubertas jelei 8 éves kor előtt jelentkeznek, fiúkban ez a határ 9 év.
Előfordul, hogy az egyes testi változások csak önmagukban jelentkeznek, pl. izoláltan láthatunk emlőnövekedést, szeméremszőrzet megjelenést esetleg vérzést tapasztalhatunk serdületlen kislányoknál.
Kialakulhat olyan eset is, amikor korai életkorban a serdülés összes stádiuma megjelenik. Ezekben az esetekben ráadásul a fejlődés a normálisnál nem csak hamarabb jelentkezik, hanem gyorsabban is lezajlik. Miért is baj ez? Egyrészt lehet, hogy komoly betegség váltja ki a korai serdülést. Másrészt a nemi hormonok hatására az elején még gyorsan növő gyermek hamarabb befejezi a növekedést, így végeredményként alacsony marad. Harmadik szempontként az ilyen gyermek pszichésen nem érett még, így a testi változások jelentőségét nem fogja fel igazán, ezért bűnözők áldozatává válhat.
Ilyen problémák kivizsgálása gyermekendokrinológus feladata. Amennyiben szükség van kezelésre, ma már rendelkezésre áll olyan készítmény, amivel a kórosan hamar jelentkező pubertás leállítható, majd a megfelelő életkorban újra beindítható.
Problémaként jelentkezhet a pubertás késése is. Mivel ezek a gyerekek kortársaiknál jelentősen elmaradnak a testi fejlettség tekintetében, komoly pszichés következményekkel is kell számolni. Fiúknál 14 éves, lányoknál 13 éves korig sem kezdődő serdülés esetén beszélhetünk késői serdülésről. Kórosnak tekintjük azt is, ha a fiú ugyan elkezdett serdülni, de ennek kezdete után 5 évvel még nem jutott el a Tanner-féle 5. stádiumig, illetve a lány a menses megjelenéséig. Okai lehetnek komoly, hormonális vagy genetikai zavarra visszavezethető bajok, de előfordulhat az ún. alkati késői serdülés. Utóbbit láthatjuk túlterhelt gyermeksportolóknál, vagy rossz szociális helyzetben levő gyerekeknél esetleg krónikus betegség következményeként.
A kivizsgálás és pontos elkülönítés itt is szakember feladata.

Dr. Fáklya Mónika
Gyermekgyógyász, endokrinológus