A test serdül?kori változásai

 

Pubertás, azaz serdül?kor. Sok tizenéves teszi fel magának ebben az életkorban a kérdést: Normálisan fejl?döm?
Sokszor a szül?k is bizonytalanok egy korábban, vagy kés?bb fejl?d? gyermek láttán abban, hogy mi az, ami belefér a normál variánsba, és mikor kell orvoshoz fordulni.

A pubertás az az életszakasz, amikor kialakulnak a másodlagos nemi jelek, és a szervezet felkészül az utódok létrehozására. Ez nem csak testi, hanem lelki változások összessége is, de most csak a fizikai jellemz?kkel fogok foglalkozni.

A serdülés normálisan fiúkban 9-14 éve között, lányokban 8-13 éves kor között zajlik le.
Az agyban található biológiai óra beindul, és az ennek hatására egyre fokozódó mértékben termel?d? nemi hormonok kialakítják a jellegzetes testi változásokat. A serdülés normális lefolyásához azonban, nem csak a nemi hormonok szükségesek, szerepet játszanak pl. a pajzsmirigyhormonok, növekedési hormon és a mellékvese kéreg hormonjai is.

A nemi érés stádiumait az orvosok egy skála segítségével határozzák meg. Ez az ún. Tanner-féle táblázat. Ez alapján jól behatárolható, hogy a gyermek melyik serdülési fázisban tart.
A serdül?kor, nem csak a nemi jelleg kialakulását hozza magával, hanem jelent?s növekedés is megfigyelhet?. A fiúkban a leger?teljesebb növekedés átlagosan 13,5 éves korban figyelhet? meg, a lányok pedig 11,5 évesen n?nek a legtöbbet. Ezért is t?nnek kicsinek a lányok mellett a hasonló korú fiúk ebben az életszakaszban.
Fiúkban a serdülés el?rehaladtával az izmok egyre jobban fejl?dnek, kialakul a férfias testalkat. A hang mélyebbé válik, ami a férfi nemi hormon hatására bekövetkez? gégef? megnagyobbodás következménye.
Meg kell említeni, hogy sok serdül? fiúban alakul ki ártalmatlan, többnyire spontán visszafejl?d? eml?megnagyobbodás. Ez a férfi és n?i nemi hormonok arányának átmeneti eltolódása miatt jön létre. (Férfiakban is képz?dik n?i nemi hormon.)
Lányok esetében a serdül?kori felgyorsult növekedés a másodlagos nemi jelleg kialakulása el?tt kezd?dik meg, és a menses megjelenése után már csak átlag 5 cm-es növekedéssel lehet számolnunk. Változnak a testarányok is, a lányokban a testzsír arány megnövekszik, kerekebb lesz a csíp?, n?iesebbek a testkontúrok.
Ultrahangos vizsgálatokkal követhet? a méh és a petefészkek fejl?dése, majd átlagosan 12,5 évesen jelentkezik az el? menses.
A serdülés lefolyása néha eltérhet az itt leírtaktól.
Korai nemi érésr?l lányokban akkor beszélünk, ha a pubertas jelei 8 éves kor el?tt jelentkeznek, fiúkban ez a határ 9 év.
El?fordul, hogy az egyes testi változások csak önmagukban jelentkeznek, pl. izoláltan láthatunk eml?növekedést, szeméremsz?rzet megjelenést esetleg vérzést tapasztalhatunk serdületlen kislányoknál.
Kialakulhat olyan eset is, amikor korai életkorban a serdülés összes stádiuma megjelenik. Ezekben az esetekben ráadásul a fejl?dés a normálisnál nem csak hamarabb jelentkezik, hanem gyorsabban is lezajlik. Miért is baj ez? Egyrészt lehet, hogy komoly betegség váltja ki a korai serdülést. Másrészt a nemi hormonok hatására az elején még gyorsan növ? gyermek hamarabb befejezi a növekedést, így végeredményként alacsony marad. Harmadik szempontként az ilyen gyermek pszichésen nem érett még, így a testi változások jelent?ségét nem fogja fel igazán, ezért b?nöz?k áldozatává válhat.
Ilyen problémák kivizsgálása gyermekendokrinológus feladata. Amennyiben szükség van kezelésre, ma már rendelkezésre áll olyan készítmény, amivel a kórosan hamar jelentkez? pubertás leállítható, majd a megfelel? életkorban újra beindítható.
Problémaként jelentkezhet a pubertás késése is. Mivel ezek a gyerekek kortársaiknál jelent?sen elmaradnak a testi fejlettség tekintetében, komoly pszichés következményekkel is kell számolni. Fiúknál 14 éves, lányoknál 13 éves korig sem kezd?d? serdülés esetén beszélhetünk kés?i serdülésr?l. Kórosnak tekintjük azt is, ha a fiú ugyan elkezdett serdülni, de ennek kezdete után 5 évvel még nem jutott el a Tanner-féle 5. stádiumig, illetve a lány a menses megjelenéséig. Okai lehetnek komoly, hormonális vagy genetikai zavarra visszavezethet? bajok, de el?fordulhat az ún. alkati kés?i serdülés. Utóbbit láthatjuk túlterhelt gyermeksportolóknál, vagy rossz szociális helyzetben lev? gyerekeknél esetleg krónikus betegség következményeként.
A kivizsgálás és pontos elkülönítés itt is szakember feladata.

Dr. Fáklya Mónika
Gyermekgyógyász, endokrinológus