Az endokrin rendszer m?ködésér?l alapszinten

 

Szervezetünk megfelel? m?ködéséhez szükséges, hogy a sejtek összehangoltan m?ködjenek. Ezt a sejtek közötti „hírközlés” biztosítja, amelynek egyik –de nem egyetlen-eleme a hormonok segítségével történ? információátvitel.

Az endokrin rendszerre jellemz?, hogy a szervezetben, a különböz? helyeken elhelyezked? mirigyek által megtermelt hormonok, a vérkeringésbe kerülve, a termelés helyét?l távol fejtik ki jellegzetes hatásaikat.
A távoli sejtek a felszínükön vagy a belsejükben elhelyezked? „antennákon”, ún. receptorokon keresztül fogják fel a hormonális üzeneteket. A válasz az adott sejt egyedi tulajdonságaitól függ, ami genetikailag meghatározott. Így lehet az, hogy ugyanaz a hormon, különböz? sejtekre is tud hatást gyakorolni, s?t ez a hatás sejttípusonként eltér? lehet.

Hormonrendszerünk irányítása szigorúan szabályozott. A fels?bb szabályzó központok irányítják az alattuk elhelyezked?ket, utóbbiak pedig visszajeleznek az irányító központok felé.

Leegyszer?sítve elmondható, hogy a hipotalamusznak nevezett agyi rész által termelt szabályozó hormonok irányítják az agyalapi mirigy (hipofízis) hormontermelését, utóbbi által termelt hormonok pedig a perifériás mirigyekre hatnak, amelyek a test különböz? részein helyezkednek el.

Az agyalapi mirigy választja el a prolactin-t (tejtermelésért felel?s hormon), a növekedési hormont (GH), az ACTH-t (adrenocorticotrop hormon), ami a mellékvesekéreg hormon termelését szabályozza, a TSH-t, ami a pajzsmirigy m?ködését irányítja, valamint az LH és FSH nev? hormonokat, amelyek a nemi mirigyek irányításáért felel?sek.
E mellett az agyalapi mirigy tárolja és megfelel? inger hatására innen szabadul ki az oxitocin és az ADH (anti-diuretikus hormon) is.

Jól látható, hogy miért is hívják az agyalapi mirigyet a hormonrendszer karmesterének.

Na de kik is a zenekar tagjai?
Pajzsmirigy: a nyak alsó részén helyezkedik el, tiroxint és trijódtironint termel. Ez a két hormon az anyagcserénket befolyásolja. Szinte minden szervre hatással vannak. Részletesen az alul és túlm?ködést, a pajzsmirigybetegségekr?l szóló írásban már ismertettem.
Mellékvese: A vese fels? pólusánál elhelyezked? hormontermel? mirigy. Kéreg és vel?állományból áll, mindkét rész termel hormonokat. A kéregállomány a kortizol, aldoszteron, és mellékvese eredet? androgének (férfi nemi hormon hatású vegyületek) termelését végzi. Ezeknek a hormonoknak az anyagcsere szabályozásában, a só-vízháztartás irányításában, és a nemi fejl?désben van szerepük.
A mellékvese vel?állománya termeli az adrenalint, noradrenalint és a dopamint. Ezek a vegyületek különböz? szervekben hatnak, a szervre jellemz? módon. (Pl. Az adrenalin stressz hatására termel?dik, a szívm?ködést gyorsítja, a bélizmokat ellazítja.)
Petefészkek és here: Itt termel?dnek a nemre jellemz? nemi hormonok, n?kben az ösztrogén, progeszteron, férfiakban a tesztoszteron. Ezek alakítják ki a másodlagos nemi jellegeket, hozzák létre a n?i ciklust és teszik lehet?vé a szaporodást.

Vannak olyan szerveink, amelyekre közvetlenül hat az agyalapi mirigyben termel?d? hormon. A prolactin el?segíti a n?i eml? felkészülését a szoptatásra és beindítja, valamint fenntartja a tejtermelést.
A növekedési hormon bekerülve a májba, elindítja az inzulinszer? növekedési faktor termelését s ez utóbbi, a csontokon és más szerveken hatva okozza a test növekedését.

Az ADH és az oxitocin csak tárolódik az agyalapi mirigy hátsó lebenyében. Ha elérkezik a szülés ideje, az oxitocin felszabadulva, rendszeres és er?teljes méhösszehúzódásokat vált ki. De fokozódik a kibocsátás a szoptatáskor is, ilyenkor a tejkilövellést segíti, és a méh szülés utáni összehúzódását okozza.
Az ADH a szervezetben visszatartja a vizet. Ha ez a hormon nem termel?dik, kialakul a diabetes insipidus nev? betegség. Err?l is egy másik cikkben lesz szó.

Van néhány olyan eleme is a hormonrendszernek, amely nem az agyalapi mirigy szabályzó hatása alatt áll.
A mellékpajzsmirigy a parathormon termelés révén a kálcium anyagcsere szabályozója. Ezek az apró miririgyek a pajzsmirigy hátsó részébe vannak beágyazva.
A hasnyálmirigy egy különleges szerv, sok funkciója van, és ezek közé tartozik az inzulin elválasztása is. Az inzulin az anyagcserére hat, többek között csökkenti a vércukor szintjét azáltal, hogy a sejtekbe történ? cukorbejutást segíti el?, de hatással van a zsírok anyagcseréjére is.
A tobozmirigy az agy egyik apró része, és a sötétség hatására termeli a melatonin nev? hormont. Ez altató hatással bír.
A gyomor- bél traktusban is termel?dnek különböz? hormonok, szerteágazó hatásokkal.

Hormonrendszerünk bonyolult, és mindennel összefügg? rendszerének a finom szabályozása teszi lehet?vé számunkra az egészséges életet.

 

Dr. Fáklya Mónika
Gyermekgyógyász, endokrinológus