Az endokrin rendszer működéséről alapszinten

 

Szervezetünk megfelelő működéséhez szükséges, hogy a sejtek összehangoltan működjenek. Ezt a sejtek közötti „hírközlés” biztosítja, amelynek egyik –de nem egyetlen-eleme a hormonok segítségével történő információátvitel.

Az endokrin rendszerre jellemző, hogy a szervezetben, a különböző helyeken elhelyezkedő mirigyek által megtermelt hormonok, a vérkeringésbe kerülve, a termelés helyétől távol fejtik ki jellegzetes hatásaikat.
A távoli sejtek a felszínükön vagy a belsejükben elhelyezkedő „antennákon”, ún. receptorokon keresztül fogják fel a hormonális üzeneteket. A válasz az adott sejt egyedi tulajdonságaitól függ, ami genetikailag meghatározott. Így lehet az, hogy ugyanaz a hormon, különböző sejtekre is tud hatást gyakorolni, sőt ez a hatás sejttípusonként eltérő lehet.

Hormonrendszerünk irányítása szigorúan szabályozott. A felsőbb szabályzó központok irányítják az alattuk elhelyezkedőket, utóbbiak pedig visszajeleznek az irányító központok felé.

Leegyszerűsítve elmondható, hogy a hipotalamusznak nevezett agyi rész által termelt szabályozó hormonok irányítják az agyalapi mirigy (hipofízis) hormontermelését, utóbbi által termelt hormonok pedig a perifériás mirigyekre hatnak, amelyek a test különböző részein helyezkednek el.

Az agyalapi mirigy választja el a prolactin-t (tejtermelésért felelős hormon), a növekedési hormont (GH), az ACTH-t (adrenocorticotrop hormon), ami a mellékvesekéreg hormon termelését szabályozza, a TSH-t, ami a pajzsmirigy működését irányítja, valamint az LH és FSH nevű hormonokat, amelyek a nemi mirigyek irányításáért felelősek.
E mellett az agyalapi mirigy tárolja és megfelelő inger hatására innen szabadul ki az oxitocin és az ADH (anti-diuretikus hormon) is.

Jól látható, hogy miért is hívják az agyalapi mirigyet a hormonrendszer karmesterének.

Na de kik is a zenekar tagjai?
Pajzsmirigy: a nyak alsó részén helyezkedik el, tiroxint és trijódtironint termel. Ez a két hormon az anyagcserénket befolyásolja. Szinte minden szervre hatással vannak. Részletesen az alul és túlműködést, a pajzsmirigybetegségekről szóló írásban már ismertettem.
Mellékvese: A vese felső pólusánál elhelyezkedő hormontermelő mirigy. Kéreg és velőállományból áll, mindkét rész termel hormonokat. A kéregállomány a kortizol, aldoszteron, és mellékvese eredetű androgének (férfi nemi hormon hatású vegyületek) termelését végzi. Ezeknek a hormonoknak az anyagcsere szabályozásában, a só-vízháztartás irányításában, és a nemi fejlődésben van szerepük.
A mellékvese velőállománya termeli az adrenalint, noradrenalint és a dopamint. Ezek a vegyületek különböző szervekben hatnak, a szervre jellemző módon. (Pl. Az adrenalin stressz hatására termelődik, a szívműködést gyorsítja, a bélizmokat ellazítja.)
Petefészkek és here: Itt termelődnek a nemre jellemző nemi hormonok, nőkben az ösztrogén, progeszteron, férfiakban a tesztoszteron. Ezek alakítják ki a másodlagos nemi jellegeket, hozzák létre a női ciklust és teszik lehetővé a szaporodást.

Vannak olyan szerveink, amelyekre közvetlenül hat az agyalapi mirigyben termelődő hormon. A prolactin elősegíti a női emlő felkészülését a szoptatásra és beindítja, valamint fenntartja a tejtermelést.
A növekedési hormon bekerülve a májba, elindítja az inzulinszerű növekedési faktor termelését s ez utóbbi, a csontokon és más szerveken hatva okozza a test növekedését.

Az ADH és az oxitocin csak tárolódik az agyalapi mirigy hátsó lebenyében. Ha elérkezik a szülés ideje, az oxitocin felszabadulva, rendszeres és erőteljes méhösszehúzódásokat vált ki. De fokozódik a kibocsátás a szoptatáskor is, ilyenkor a tejkilövellést segíti, és a méh szülés utáni összehúzódását okozza.
Az ADH a szervezetben visszatartja a vizet. Ha ez a hormon nem termelődik, kialakul a diabetes insipidus nevű betegség. Erről is egy másik cikkben lesz szó.

Van néhány olyan eleme is a hormonrendszernek, amely nem az agyalapi mirigy szabályzó hatása alatt áll.
A mellékpajzsmirigy a parathormon termelés révén a kálcium anyagcsere szabályozója. Ezek az apró miririgyek a pajzsmirigy hátsó részébe vannak beágyazva.
A hasnyálmirigy egy különleges szerv, sok funkciója van, és ezek közé tartozik az inzulin elválasztása is. Az inzulin az anyagcserére hat, többek között csökkenti a vércukor szintjét azáltal, hogy a sejtekbe történő cukorbejutást segíti elő, de hatással van a zsírok anyagcseréjére is.
A tobozmirigy az agy egyik apró része, és a sötétség hatására termeli a melatonin nevű hormont. Ez altató hatással bír.
A gyomor- bél traktusban is termelődnek különböző hormonok, szerteágazó hatásokkal.

Hormonrendszerünk bonyolult, és mindennel összefüggő rendszerének a finom szabályozása teszi lehetővé számunkra az egészséges életet.

 

Dr. Fáklya Mónika
Gyermekgyógyász, endokrinológus