Meddig nőhetünk?

Sokszor jönnek az endokrinológiai szakrendelésre betegek azzal a panasszal, hogy alacsony termetűek. A növekedési hormont már mesterségesen előállították, a gyógyítás szolgálatában áll. De lehet-e mindenkin segíteni?

A növekedési hormon GH (growth hormon) az agyalapi mirigyben termelődik. Ez a hormon felelős a növekedésért, de ezen kívül vannak más hatásai is. Ilyen pl. az, hogy a test izom-zsír arányát az izom irányába tolja el.

A testmagasság addig nőhet, amíg a növekedési zónák (epifízisfuga) ezt lehetővé teszik. A növekedési zónák a csontok végeinél találhatóak. Gyermekkorban ezek nyitottak, lehetőség van az új csontszövet képzésével a csont hossznövekedésére. Amikor ezek a zónák elcsontosodnak, további hossznövekedésre már nincs lehetőség. Ha ilyenkor túl sok növekedési hormon termelődik, vagy mesterségesen visznek be GH-t, már csak a porcos részei tudnak nőni a testnek, ill. a lágyszövetekben következik be méretváltozás, egyéb súlyos kísérő tünetek mellett. Ez az akromegáliának nevezett kórállapot.

Azt, hogy van-e lehetőség még a növekedésre, csontkor vizsgálattal lehet megállapítani. Ez leggyakrabban egy egyszerű kézröntgen felvétellel történik. Különböző módszerekkel, a betegről készült felvételt hasonlítjuk össze adott életkorú emberek kézröntgen felvételeivel. A Greulich-Pyle féle módszer egyszerűbb, a Tanner-Whitehouse módszer bonyolultabb. Mindkettő használatos a gyakorlatban.
A felvételek elemzése alapján kiderülhet, hogy a csontkor az életkornak megfelelő, annál elmaradtabb, vagy előrehaladottabb.

Átlagos esetben a lányoknál kb. 15-16 éves korban zárulnak be véglegesen az epifízisfugák, fiúknál ez 17-18 éves korig is kitolódhat. Normálisan a csontkor az életkorral megegyezik.
Növekedési hormon hiány esetén a csontkor az életkortól elmarad. A növekedési zónák az életkorhoz viszonyítva kicsit hosszabb ideig vannak nyitva, a csontok érése késik. Az ilyen betegek meghatározott kritériumokkal, a vizsgálati eredmények alapján, növekedési hormon kezelésben részesülhetnek. Ezt addig folytatják, ameddig van nyitott epifízisfuga.
Az alacsony növekedésű, GH hiányos gyermekeket minél hamarabb kezdik el növekedési hormonnal kezelni, annál magasabbra tudnak nőni.
Az epifízisfugák azonban, ha kicsit lassabban is, de előbb-utóbb a GH hiányos betegeknél is bezáródnak. Ha ilyenkor, tehát későn kerülnek orvoshoz, sajnos már nem érhető el magasságnövekedés.
Előrehaladottabb csontkor esetén a növekedés befejeződése az életkorból várhatónál hamarabb következik be. A csontok érése ekkor felgyorsult. A kiváltó ok függvényében kell kezelni, de előfordul olyan eset is, amikor nem szükséges beavatkozni.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy ha alacsony a gyermek, minél hamarabb vigyék a szülők őt gyermekendokrinológiai szakrendelésre. A növekedési zónák zárulása után már nem tudunk segíteni az alacsony növekedésben szenvedő betegeknek.

Dr. Fáklya Mónika
Gyermekgyógyász, endokrinológus szakorvos