Meddig n?hetünk?

Sokszor jönnek az endokrinológiai szakrendelésre betegek azzal a panasszal, hogy alacsony termet?ek. A növekedési hormont már mesterségesen el?állították, a gyógyítás szolgálatában áll. De lehet-e mindenkin segíteni?

A növekedési hormon GH (growth hormon) az agyalapi mirigyben termel?dik. Ez a hormon felel?s a növekedésért, de ezen kívül vannak más hatásai is. Ilyen pl. az, hogy a test izom-zsír arányát az izom irányába tolja el.

A testmagasság addig n?het, amíg a növekedési zónák (epifízisfuga) ezt lehet?vé teszik. A növekedési zónák a csontok végeinél találhatóak. Gyermekkorban ezek nyitottak, lehet?ség van az új csontszövet képzésével a csont hossznövekedésére. Amikor ezek a zónák elcsontosodnak, további hossznövekedésre már nincs lehet?ség. Ha ilyenkor túl sok növekedési hormon termel?dik, vagy mesterségesen visznek be GH-t, már csak a porcos részei tudnak n?ni a testnek, ill. a lágyszövetekben következik be méretváltozás, egyéb súlyos kísér? tünetek mellett. Ez az akromegáliának nevezett kórállapot.

Azt, hogy van-e lehet?ség még a növekedésre, csontkor vizsgálattal lehet megállapítani. Ez leggyakrabban egy egyszer? kézröntgen felvétellel történik. Különböz? módszerekkel, a betegr?l készült felvételt hasonlítjuk össze adott életkorú emberek kézröntgen felvételeivel. A Greulich-Pyle féle módszer egyszer?bb, a Tanner-Whitehouse módszer bonyolultabb. Mindkett? használatos a gyakorlatban.
A felvételek elemzése alapján kiderülhet, hogy a csontkor az életkornak megfelel?, annál elmaradtabb, vagy el?rehaladottabb.

Átlagos esetben a lányoknál kb. 15-16 éves korban zárulnak be véglegesen az epifízisfugák, fiúknál ez 17-18 éves korig is kitolódhat. Normálisan a csontkor az életkorral megegyezik.
Növekedési hormon hiány esetén a csontkor az életkortól elmarad. A növekedési zónák az életkorhoz viszonyítva kicsit hosszabb ideig vannak nyitva, a csontok érése késik. Az ilyen betegek meghatározott kritériumokkal, a vizsgálati eredmények alapján, növekedési hormon kezelésben részesülhetnek. Ezt addig folytatják, ameddig van nyitott epifízisfuga.
Az alacsony növekedés?, GH hiányos gyermekeket minél hamarabb kezdik el növekedési hormonnal kezelni, annál magasabbra tudnak n?ni.
Az epifízisfugák azonban, ha kicsit lassabban is, de el?bb-utóbb a GH hiányos betegeknél is bezáródnak. Ha ilyenkor, tehát kés?n kerülnek orvoshoz, sajnos már nem érhet? el magasságnövekedés.
El?rehaladottabb csontkor esetén a növekedés befejez?dése az életkorból várhatónál hamarabb következik be. A csontok érése ekkor felgyorsult. A kiváltó ok függvényében kell kezelni, de el?fordul olyan eset is, amikor nem szükséges beavatkozni.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy ha alacsony a gyermek, minél hamarabb vigyék a szül?k ?t gyermekendokrinológiai szakrendelésre. A növekedési zónák zárulása után már nem tudunk segíteni az alacsony növekedésben szenved? betegeknek.

Dr. Fáklya Mónika
Gyermekgyógyász, endokrinológus szakorvos